Már a pocakban a baba hallja és reagál az emberi hangokra és zajokra. Születésétől fogva sírással, gügyögéssel és más hangokkal kommunikál. Az élet első hónapjai kritikusak, mert megalapozzák a későbbi kommunikációs és verbális kifejezőkészséget.
Sok szülő kérdezi, hogyan lehet hatékonyan támogatni a beszédfejlődést akkor is, amikor a pici még nem fejezi ki magát szavakkal. A korai stimuláció és a megfelelően megválasztott interakció vezet ahhoz, hogy a gyermek nyelvi képességei optimálisan fejlődjenek.
Mit érdemes tudni
Ahhoz, hogy sikeresen támogassuk a gyermek beszédfejlődését, először jól kell megértenünk az egyes fejlődési szakaszokat. Már az első hónapban képes a gyermek érzékelni az emberi hangot, és mimikával vagy mozgással reagálni rá. A második–harmadik hónaptól megjelenik az ismert gügyögés, illetve vokalizáció, ami a kommunikációra tett első verbális próbálkozásokat jelzi. Ebben az időszakban a gyermek a hangokkal és azok intenzitásával játszik.
3–6 hónapos kor körül a gyermek nagyon aktívan kezd megismerkedni a saját hangjával. Intenzíven gyakorolja a rövid, szótag-szerű hangok kiadását, mint a „ba ba”, „ma ma” stb. Az első év felénél már figyel a szülők beszédére, és megtanulja megkülönböztetni a hangok dallamát és az intonációt. Ezekben a hónapokban a gyermek megtanulja megérteni az anyanyelv sajátosságait.
6–9 hónapos korban megjelenik a hallott egyszerű hangok és szótagok ismétlése. A 9–12 hónapos időszak az első valódi szópróbálkozásokat jelenti. Leggyakrabban egyszerű, egyértelmű, a gyermek számára jól ismert szavak jönnek („anya”, „apa”, „nagyi”). Többnyire a mindennapi életben előforduló emberekhez, tárgyakhoz vagy helyzetekhez kapcsolódnak.
Az első szavak életkori megjelenése nagy szórást mutat. Egyes gyerekek már kilenc hónaposan kimondják az első szócskát, mások csak a második év végén vagy még később. A pontos időpontnál fontosabb a további készségek fokozatos elsajátítása és a gyermek aktív kommunikációja minden formában – mozdulatokkal, gesztusokkal, hangokkal.
Hogyan támogassuk a beszédfejlődést?
Már a születést követő első napoktól érdemes rendszeresen beszélni a babához. Kedves hangszínnel és lassabb beszéddel lehetőséget adnak a gyermeknek, hogy ráhangolódjon a beszéd tonalitására. A babának az is segít, ha kommentálják a hétköznapi tevékenységeket, amelyeket napközben vele végeznek, mert ezzel a beszédet gyakorolják.
Az aktív figyelés a legfontosabb technikák közé tartozik; így a gyermek a kommunikációt önökkel kétirányú tevékenységként érzékeli. Legyenek türelmesek, figyeljék gondosan a gyermeket, reagáljanak a hangadásaira, és utánozzák a gügyögését és hangjait. Így a gyerekek visszajelzést kapnak, fejlődik az érdeklődésük a kommunikáció iránt, és fokozatosan megpróbálnak önöket utánozni.
A beszédfejlődés nagy ösztönzői a közös interakciók és párbeszédek, amelyeket a gyermekkel folytatnak. Rendszeresen tegyenek fel neki egyszerű kérdéseket, például: „Hol a labda?”, majd mutassák meg vagy mondják el a választ. Vonják be a gesztusokat, a szemkontaktust, a mimikát és az egyszerű mondatokat, amelyeket a gyermek könnyen érzékel.
Akár már beszél a gyermekük, akár még az első szavakra várnak, ne aggódjanak. A gyerekek napról napra tanulnak, és a saját tempójukban fejlődnek. A legfontosabb az önök támogatása, türelme és a természetesen ösztönző környezet. Törekedjenek bőséges lehetőséget teremteni az aktív beszédre és játékra. Ha mégis kétségeik vannak, a gyermekorvos vagy a logopédus segíthet feltárni az esetleges problémákat.