A beszéd megtanulása a gyermek alapvető készségei közé tartozik. Minden gyermek fokozatosan tanul meg beszélni, ám egyeseknél különféle zavarok vagy fejlődésbeli késések jelentkezhetnek, amelyek figyelmen kívül hagyása hosszú távú következményekkel járhat. Éppen ezért alapvető, hogy a szülők figyeljék, hogyan beszél a gyermekük, hogyan kommunikál másokkal, és miként érzékeli a környezete beszédét. Emellett tanítsák helyes szájnyitásra és artikulációra is.
Manapság a logopédia már rég nem tabu, sőt – szakember segítségét kérni a szülők felelős hozzáállásának jele és a gyermek egészséges fejlődéséről való gondoskodás kifejezése.
Mit kellene tudnia a gyermeknek?
A gyermek nyelvi fejlődése egyéni folyamat. Ugyanakkor vannak általánosan érvényes mérföldkövek is, amelyek segítenek megállapítani, megfelelően alakul-e a beszéde. Születéstől egyéves korig a gyermek kommunikációja sírásban, gagyogásban, gügyögésben és különféle hangok kiadásában nyilvánul meg. Egyéves kor körül legtöbbször elhangzanak az első szavak, például „anya”, „apa”, „baba”, illetve egyszerű próbálkozások állat- és tárgyhangok utánzására.
Nagyjából 1 és 3 éves kor között rohamléptékű a beszédfejlődés. A gyermek megtanul két vagy több szót összekapcsolni, egyszerű mondatokat alkotni. Körülbelül 2,5–3 évesen már aktívan használja a beszédet szükségletei közlésére. Négyéves korra a legtöbb gyermek érthető mondatokban beszél, és képes a családon kívüli tágabb környezettel is kommunikálni.
Öt éves kor körül már elvárható a legtöbb hang csaknem helyes kiejtése és az érthető kommunikáció a beszélgetésekben. Iskolakezdés előtt a gyermek többnyire biztosan ejti az összes hangot, megfelelően fejlett a szókincse, és képes szavakkal kifejezni érzéseit, szükségleteit, véleményét és élményeit.
Honnan tudható, hogy a gyermeknek logopédusra van szüksége?
Az élet első hónapjaiban, illetve az első évben érdemes fokozottan figyelni, ha a gyermek nem ad ki hangokat, vagy nem reagál az Ön hangjára. Ilyen esetben konzultáljon a gyermekorvosával, és ha egyéves kor után sem mond egyszerű szavakat, az a probléma első jele lehet.
A 2–3 éves kisgyermekeknél figyeljen fokozottan, ha alig beszél, nem alkot szavakból mondatokat, vagy nincs kedve kommunikálni és válaszolni. Fontos jel az is, ha rendszeresen nehézséget okoz az egyszerű szülői utasítások megértése.
Az óvodás korú gyermekeknél figyeljen a kiejtésre – problémát jelezhet a kifejezetten tartós pöszeség, dadogás, nagyon szegényes szókincs, vagy az, ha nagyjából 5 évesen sem képes nyelvtanilag helyes mondatokat alkotni.
Minden esetben érvényes egy egyszerű szabály – ha bármilyen kétségei vannak, keressen fel egy logopédust konzultációra. A beszédfejlődés kulcsfontosságú a gyermek teljes pszichés, szociális és érzelmi fejlődése szempontjából.
A leggyakoribb beszédzavarok gyermekeknél – hogyan ismerhetők fel?
A gyermekek beszédének több alapvető zavara létezik. A leggyakoribb a diszlália, vagyis egyes hangok helytelen kiejtése (a közismert „pöszeség”). Gyakori továbbá a megkésett beszéd, amikor a gyermek jóval kevesebbet vagy később beszél, mint a kortársai.
Súlyosabb zavar a fejlődési diszfázia, a nyelvi képességek zavara, amely az alapvető utasítások gyenge megértésében, a mondatalkotás nehézségeiben és a nyelvi képességek általános késésében nyilvánul meg.
Ritkább, ám annál megterhelőbb például a dadogás vagy a mutizmus (a verbális kommunikáció teljes elutasítása, különösen nyilvános helyzetekben).
Egyes zavarokat genetikai tényezők befolyásolnak, mások a környezetből erednek, amelyben a gyermek él. A tartósan kezeletlen problémák megakadályozhatják a minőségi iskolai előmenetelt, és az önbizalmat is veszélyeztethetik.
Mikor érdemes először logopédushoz vinni a gyermeket?
Már 3 éves korban ajánlott megelőző jelleggel felkeresni a logopédust. Teljesen megszokott a korábbi konzultáció is, ha kétségek merülnek fel, vagy a gyermekorvos ezt javasolja. Az időben megkezdett ellátás kulcsszerepet játszik a logopédiai beavatkozás sikerében.
A logopédus olyan szakember, aki először részletesen felméri a gyermek beszédét, szükség esetén diagnózist állít fel, és konkrét megoldásokat, gyakorlatokat javasol. A találkozók általában kellemesek. Többnyire beszélgetésből, játékokból és játékos formában végzett diagnosztikából állnak.
Hogyan támogatható a gyermek egészséges beszédfejlődése otthon?
Építsenek a mindennapokba közös beszélgetéseket, mondókás és énekes játékokat. A gyermeket tárgyak, élmények és érzések leírására bátorítani kiválóan támogatja a beszédfejlődést.
Kiválóak azok a játékok, amelyek a szó- és mondatalkotást ösztönzik, például képes kártyák, memóriajáték (pexeso), kirakók vagy tematikus játékok, amelyek minden jó játékboltban megtalálhatók.
A rendszeres mesélés és a könyvek vagy magazinok lapozgatása bővíti a gyermek szókincsét. Ezek a tevékenységek a gyermeket is szórakoztatják.
Ne féljenek felkeresni a logopédust. Az időben nyújtott támogatás a siker kulcsa.