A mai gyerekek generációja számára az angol már nem előny, hanem szükségszerűség. Az idegen nyelvek ismerete nemcsak a munkalehetőségek előtt nyit ajtót, hanem segít a szociális készségek fejlesztésében, a kognitív képességek javításában és a kulturális megértés elmélyítésében is. A szülők gyakran felteszik a kérdést: mikor a legjobb elkezdeni megismertetni gyermeküket egy idegen nyelvvel?
Hogyan működik a nyelvelsajátítás a gyermekeknél?
A gyermekek már születésüktől fogva rendelkeznek a nyelvelsajátításhoz szükséges képességekkel. A gyermek agya életének első éveiben rendkívül rugalmas, és szivacsként képes magába szívni az új információkat. Ezt nevezzük érzékeny időszaknak, amely nagyjából a születéstől hatéves korig tart. Ez az időszak ideális a különböző nyelvi struktúrák természetes, nagy erőfeszítés nélküli elsajátítására.
Ebben a korai életkorban a gyerekek spontán és intuitív módon sajátítják el a nyelvet. A kisgyermekek nyelvelsajátítási folyamata eltér az idősebb gyermekekétől vagy a felnőttekétől. A gyermek nem keresi a szabályokat, és nem szükséges bonyolultan magyarázni a nyelvtant vagy a szókincset – a nyelvet egyszerűen „felszedi” a környezetből és a mindennapi helyzetekből.
Idősebb gyermekeknél a spontán elsajátítás általában már nem jellemző. Iskolás kortól az idegen nyelv tanulása tudatosabbá válik, és módszeresebb megközelítést igényel. Ennek ellenére az idősebb gyerekek is viszonylag gyorsan képesek felvenni a nyelvet, ehhez azonban rendszerezettebb támogatásra és egyértelmű iránymutatásra van szükség.
Milyen életkorban ideális elkezdeni az idegen nyelvek tanulását?
Biológiai szempontból a korai életkor ideális az idegen nyelvi nevelés megkezdéséhez. Az első években a gyermek erőfeszítés nélkül, természetes módon tanul meg nyelvet.
Baba- és totyogókorban (0–3 év) a tanulás nagyon egyszerű és hatékony, a gyermek automatikusan sajátítja el a nyelvet. Ebben az időszakban azonban nem célszerű formális oktatást bevezetni. Ilyenkor elsősorban a nyelvvel való ismerkedésről van szó játékokon, éneklésen vagy hallgatáson keresztül. Az óvodáskor (3–6 év) olyan időszak, amikor a gyermek tudatosabban kezdi feldolgozni a nyelvet és már kialakult a játékos tanulásra, illetve a kortársakkal való interakcióra való képessége. Ez az időszak kedvez a nyelvi szakköröknek, a kétnyelvű programmal működő óvodáknak és az otthoni, nyelvi alapú játékoknak is. Az iskolás gyerekek és a fiatalok is könnyebben tanulnak nyelvet, mint a felnőttek, csak a módszer más: rendszerszerűbb és célzottabb.
Az idegen nyelv korai elsajátításának előnyei
Azok a gyerekek, akik nagyon korán sajátítanak el egy másik nyelvet, lényegesen nagyobb nyelvi rugalmassággal rendelkeznek, ami megkönnyíti számukra további nyelvek elsajátítását a jövőben. Emellett a gyerekek természetes módon könnyedén sajátítják el a helyes kiejtést és a beszéd intonációját.
Mire érdemes odafigyelni?
Bár a második nyelv korai elsajátítását többnyire pozitívan értékelik, és a szakemberek általában javasolják a korai kezdést, fontos megemlíteni bizonyos kockázatokat is, amelyek e folyamathoz kapcsolódnak.
Az egyik leggyakrabban említett negatívum a gyermek túlterhelésének kockázata. A gyermek agya ugyan lenyűgözően rugalmas, ugyanakkor érzékeny a túl sok ingerre. Ha gyermekét túlságosan intenzív tanulási rendnek teszi ki, könnyen bekövetkezhet a telítődés, a frusztráció vagy a túlterhelés. Ez gyakran motivációvesztéshez és a tanulással szembeni ellenálláshoz vezet, nemcsak a nyelvek, hanem más új készségek esetében is. A gyermeknek korai életkorban nem szabad kötelességnek éreznie a tanulást, hanem inkább játéknak és szórakozásnak.
További kockázat a nyelvi zavar és a nyelvek keverése. Azok a gyerekek, akik születésüktől fogva kétnyelvű környezetben élnek, kezdetben gyakrabban összekeverhetik a két nyelv szavait.
Ha a nyelvelsajátítás folyamatához érzékenyen, túlzott nyomás nélkül közelítünk, megkönnyítjük számára az idegen nyelv megtanulását. Ugyanakkor felébreszthetjük gyermekünkben a nyelvek iránti örömöt és szeretetet egy életre. Válasszunk a gyerekeknek megfelelő nyelvi környezetet, minőségi idegen nyelvű játékokat, könyveket, hang- és videótartalmakat, de mindenekelőtt teremtsünk játékos, örömteli és spontán légkört.