A 21. században felnövő gyerekeknek ugyanis sokkal többre van szükségük, mint puszta tényismeretre; kritikusan kell gondolkodniuk. Szükségük van a képességre, hogy elemezzenek, helyzeteket értékeljenek, és megtanuljanak önállóan legjobb megoldásokat találni, illetve ellenőrizni az információkat. Szülőként talán felteszi magának a kérdést, miként támogathatja ezeket a készségeket gyermekében, és hogyan biztosíthat számára ideális tanulási környezetet közvetlenül az otthonában.
Mit is jelent pontosan a kritikus gondolkodás a gyerekeknél, és miért fontos?
A kritikus gondolkodás az információk elemzésének képességét jelenti, azok hitelességének értékelését, lényeges kérdések feltevését és saját következtetések megfogalmazását racionális érvek alapján. Az élet egyik legfontosabb kompetenciája, mert segít a gyerekeknek eligazodni az internet és a média információáradatában. A fejlett kritikus gondolkodással rendelkező gyermek nem elégszik meg felszínes válaszokkal, hanem képes kételkedni, érvelni és önálló véleményeket formálni.
A puszta tények bemagolásával szemben a kritikus gondolkodás arra tanítja a gyerekeket, hogy kételkedjenek, kérdéseket tegyenek fel, és megértsék, hogyan működnek a dolgok összefüggéseikben. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az információkat hosszú távon megjegyezzék, hanem azt is, hogy szélesebb kontextusukban értsék meg őket.
A jó kritikus gondolkodási készségekkel rendelkező emberek általában nagyobb szakmai sikert érnek el, elégedettebb kapcsolatokkal bírnak, és jobb képességgel rendelkeznek az élet problémáinak megoldására.
Mikor érdemes elkezdeni fejleszteni a kritikus gondolkodást?
Mikor tehát kezdjük? Már két–három éves korban is feltehet a kicsiknek egyszerű, egyértelmű kérdéseket, például „Miért?” és „Hogyan?”, ezzel megmutatva nekik, hogy a dolgoknak okai és összefüggései vannak. Így támogatja a természetes kíváncsiságot, amely a világ kritikus megközelítésének alapja.
A gyermek magától észreveszi a körülötte lévő dolgokat és kérdéseket tesz fel. A három–öt éves gyerekeknél jellemző az úgynevezett „miért-korszak” – használja ki ezt maximálisan. Ne hagyja megválaszolatlanul a kérdéseket, hanem bátorítsa őt a kérdezésben, válaszoljon részletesen, de hagyja azt is, hogy megpróbáljon saját maga rájönni a válaszra.
Például a kisebb gyerekekkel remek dolog mesék cselekményében előforduló helyzeteket elemezni. Az iskolások pedig már képesek elemezni valós társadalmi kérdéseket és a körülöttük lévő világot.
Gyakorlati tanácsok és tevékenységek a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez otthon
Tegyen fel a gyerekeknek nyitott kérdéseket, például „Szerinted mi történne, ha…”. Kerülje az egyszavas válaszokat. Bátorítsa a gyermeket, hogy indokolja meg a véleményét, és hallgassa meg figyelmesen. A beszélgetés támogatja a saját gondolatok bemutatásának képességét.
Kiválóak például a családi viták különféle témákról, a szerepjátékok, problémamegoldó játékok, rejtvények, logikai társasjátékok és a kreatív alkotás.
Otthon végezhető tevékenységek példái:
- Logikai fejtörők és megoldandó történetek
- Közös családi programok megtervezése
- Közös főzés a gyermekkel, a lépések megbeszélése
- Filmek és könyvek jeleneteinek elemzése
Ne erőltesse a „helyes” megoldást, hanem hagyja, hogy a gyermek maga találja meg. Legfeljebb finom, segítő kérdésekkel irányíthatja, de a végső döntést hagyja meg neki.
A kritikus gondolkodás fejlesztése nem bonyolult, ha a mindennapi tevékenységek természetes részévé válik. Ebben a játékok is remek segítséget nyújthatnak.